A dusnoki Általános Müvelődési Központ Honlapja

Dusnok-Fajsz társult általános művelődési központ pedagógiai és közművelődési programja

Általános Iskola

Óvoda

Művelődési ház

2009. szeptember 1.

TARTALOMJEGYZÉK

Alapító okirat 4

az általános iskolák pedagógiai és
nevelési programja 7

ISKOLÁiNKRÓL 11

NEVELÉSI PROGRAM 16

I. Pedagógiai alapelveink 16

II. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai,

eljárásai 19

III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 22

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 24

V. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak

megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 26

1. A tanítási órák 26

2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 26

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 29

4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése 29

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 30

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segít. 31

7. A szociális hátrányok enyhítése 31

VI. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 33

VII. Iskolai egészségnevelési program 35

VIII. Iskolai környezeti nevelési program 35

IX. Fogyasztóvédelem 35

X. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő

és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 36

HELYI TANTERV 45

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező

és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt

tananyag és a követelmények

II. Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás 49

III. Kompetencia alapú oktatás 55

IV. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 58

V. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 59

VI. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 60

VII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és

szorgalmának ellenőrzése és értékelése 62

VIII. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi

feladatok meghatározása 69

IX. A tanulók fizikai állapotának mérése 71

A pedagógiai program érvényességével,

módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos

egyéb intézkedések 77

A pedagógiai program elfogadása és

jóváhagyása 79

Mellékletek

1. számú Egészség- és környezeti nevelési program

2. számú Fogyasztóvédelem

3. számú Horvát nemzetiségi oktatás

4. számú Helyi tankönyvellátás megszervezése

5. számú Szöveges értékelés az alsó tagozaton

6. számú Az Óvodák nevelési programja

7. számú A József Attila Művelődési Ház közművelődési programja

8. számú SNI oktatás

Alapító Okirat

Kivonat

Dusnok Önkormányzat Képviselőtestületének

2009. június 23-i ülésének jegyzőkönyvéből

/Kihagyva a kihagyandók!/

41/2009. Kth. számú határozat:

Tárgy: A Dusnok-Fajsz Társult Általános Művelődési Központ Alapító Okiratának jóváhagyása

H a t á r o z a t

Dusnok Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. Évi LXV. Törvény 38. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. Évi XXXVIII. Törvény 66. §-a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. Évi CV. Törvény 1. §-a alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki:

A l a p í t ó O k i r a t

1./ A költségvetési szerv

Neve: Dusnok-Fajsz Társult Általános Művelődési Központ

Székhelye: 6353 Dusnok, Köztársaság u. 20-22.

Telephelyei: 6353 Dusnok, Óvoda u. 2. szám alatti egységes óvoda-bölcsőde

6353 Dusnok, Köztársaság u. 2. szám alatti Művelődési Ház

6352 Fajsz, Szent István u. 38. szám alatti általános iskola

6352 Fajsz, Szent István u. 21. szám alatti egységes óvoda-bölcsőde

2./ Létrehozásáról rendelkező határozat:

Dusnok Önkormányzat Képviselőtestületének 30/2007. Kth. számú határozata

Fajsz Önkormányzat Képviselőtestületének 55/2007. KT. határozata

3./ Jogszabályban meghatározott közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése szerint a települési önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről valamint az általános iskolai oktatásról és nevelésről.

4./ Alaptevékenysége:

4.1. Az alaptevékenység szakágazati rend szerinti száma, megnevezése:

852010 Alapfokú oktatás

4.2. Az ÁMK alaptevékenységébe tartozó feladatok szakfeladatrendi besorolása

szakfeladat száma és megnevezése szerint:

2009. december 31-ig

55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés

55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés

55241-1 Munkahelyi vendéglátás

80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

(Fejlesztő felzárkóztató, integrációs és képesség-kibontakoztató foglalkozást szervez. Horvát nyelvoktató kisebbségi oktatást, nevelést végez.)

80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása

(A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján -amennyiben szakirányú képesítéssel rendelkező szakember rendelkezésre áll- a többiekkel együtt nevelhető, oktatható:

a) a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása)

80111-5 Óvodai nevelés

(Horvát és német kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda.)

80112-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

c) a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása,

d) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása)

85321-1 Bölcsődei ellátás

92181-5 Művelődési házak tevékenysége

92312-7 Közművelődési, könyvtári tevékenység

80511-3 Napközi-otthoni és tanulószobai foglalkozás

(Hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások

szervezése.)

92404-7 Sportcélok és feladatok

92403-6 Diáksport

92401-4 Sportintézmények, sportlétesítmények működtetése

75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolása

2010. január 1-től:

562912

Óvodai intézményi étkeztetés

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

561000

Éttermi, mozgó vendéglátás

562917

Munkahelyi (vendéglátás) étkeztetés

851011

Óvodai nevelés,ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése,ellátása

851013

Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés ellátás

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,oktatása(1-4.évf.)

852012

Sajátos nevelési igényű általános iskolás tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása(1-4. évf.)

852013

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évf.)

852021

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évf.)

852022

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszeres nevelése, oktatása(5-8. évf.)

852023

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatása, nevelése(5-8. évf.)

855911

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

889101

Bölcsődei ellátás

910501

Közművelődési tev. és támogatások

910123

Könyvtári szolgáltatások

931204

Iskolai,diáksport-tevékenység és támogatása

Óvodai nevelés:

-Az óvodában a nevelés, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, a Kormány 137/1996. (VIII.28.) Korm. számú rendeletével kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramját és a 32/1997. MKM rendelet, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az intézkedési terv és az intézményi szervezeti és működési szabályzat szerint folyik.

- Egységes óvoda-bölcsőde formájában a napközbeni ellátás keretében 2-3 év közötti gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődése biztosított.

- Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása: A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján -amennyiben szakirányú képesítéssel rendelkező szakember rendelkezésre áll- a többiekkel együtt nevelhető, oktatható:

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása)

- logopédiai ellátás, gyógy-testnevelés

- Horvát (Dusnok) és német (Fajsz) kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvodai nevelés

Iskolai nevelés és oktatás:

-Az iskolában a nevelési-oktatási tevékenység a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, a Kormány 243/2003. (XII.17.) Korm. rendeletével kiadott Nemzeti alaptantervet és a nevelési- oktatási terveket, kerettanterveket, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit figyelembe véve készített, jóváhagyott pedagógiai programja és helyi tanterve, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti működési szabályzata szerint folyik.

- Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása: A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján -amennyiben szakirányú képesítéssel rendelkező szakember rendelkezésre áll- a többiekkel együtt nevelhető, oktatható:

- iskolai és nyilvános könyvtári feladatellátás

- logopédiai ellátás

- gyógy-testnevelés
- Fejlesztő felzárkóztató, integrációs és képesség-kibontakoztató foglalkozás.

- Horvát nyelvoktató kisebbségi oktatás, nevelés

- Hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások szervezése

5./ Működési területe: Dusnok és Fajsz községek közigazgatási területe

6.1./ Az intézmény alapítója: Dusnok Község Önkormányzata

6353 Dusnok, István király u. 9.

Fajsz Község Önkormányzata

6352 Fajsz, Szent István u. 20.

6.2./ Az intézmény fenntartója: Dusnok-Fajsz Közoktatási Társulás

6353 Dusnok, István király u. 9.

6.3./ Az intézmény irányítója: Dusnok Község Önkormányzata

6353 Dusnok, István király u. 9.

Fajsz Község Önkormányzata

6352 Fajsz, Szent István u. 20.

7./ Az intézmény jogállása: önálló jogi személy

8./ Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású óvoda és általános iskola, valamint művelődési ház és könyvtár

9./ Az iskola évfolyamainak száma: 8

10./ Az intézménybe felvehető tanulók maximális létszáma:

- általános iskola: 490 fő

- óvoda: 200 fő, ezen belül az egységes óvoda-bölcsőde létszáma: 20 fő

11./ Besorolása:

A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató közintézmény

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő

12./ Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje:

Az intézmény igazgatóját Dusnok Önkormányzat Képviselőtestülete bízza meg - Fajsz Önkormányzat Képviselőtestülete véleményének kikérése után - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtására kiadott 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltak szerint.

13./ Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése:

Foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó.

14./ A feladat ellátását szolgáló vagyon:

a, ingó:

intézménynél lévő leltárív szerint

b, ingatlan:

Dusnok 544 hrsz. Iskola épülete

Dusnok 528 hrsz. Óvoda épülete

Dusnok 430 hrsz. Műv.Ház épülete

Fajsz 805 hrsz. Iskola épülete

Fajsz 1334 hrsz. Óvoda épülete

15./ A rábízott vagyon feletti rendelkezési jog:

az adott vagyontárgy (ingó és ingatlan) fekvése szerint

- a 11/2004.(IV.30.) sz. rendelet (Dusnok Önkormányzat vagyonáról szóló

rendelet), valamint

- a Társulási Megállapodás 6. pontja alapján.

16./ Az intézmény gazdálkodási jogköre:

Az intézmény pénzügyi és gazdasági feladatait - külön megállapodás alapján - Dusnok Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el.

17./ Az intézmény képviseletére jogosult: igazgató

Jelen Alapító Okirat 2009. július 1. napjával lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 32/2009. Kth. számú határozat.

A Képviselőtestület felkéri a polgármestert, hogy nyújtson be kérelmet a Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóságához a fenti döntés törzskönyvi nyilvántartáson történő átvezetés céljából.

Határidő: 2009. Július 2.

Felelős: Palotai Péter polgármester

Kmft.

Dr. Bajai Bernadett sk. Palotai Péter sk.

jegyző polgármester

A kivonat hiteléül:

Dusnok, 2009. június 29.

Dr. Bajai Bernadett

jegyző

Általános iskolák

pedagógiai program:

nevelési program

helyi tanterv

2009. szeptember 1.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELFOGADTA

Az általános ISKOLÁK

NEVELŐTESTÜLETE

2009. szeptember 26-án

A közoktatási törvény rendelkezései alapján az iskolák pedagógiai programjának tartalmaznia kell az alábbiakat:

1. Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül:

- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

ˇ a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

ˇ a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

ˇ a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

ˇ a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,

ˇ a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

ˇ a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,

ˇ a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,

ˇ a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,

ˇ a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,

ˇ az iskolai egészségnevelési programot,

ˇ az iskolai környezeti nevelési programot.

2. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül:

ˇ az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

ˇ az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

ˇ az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

ˇ az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

ˇ az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,

ˇ az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait,

ˇ moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,

ˇ a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

ˇ nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,

ˇ nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,

ˇ a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot.

Az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettantervet az elkészült pedagógiai programhoz kell csatolni.

Bevezető

2007. július 1-jétől Dusnok és Fajsz község Önkormányzata a két település oktatási, nevelési, közművelődési intézményeit társulás formájában működteti.

A Társulás intézményei közös pedagógiai és nevelési célok alapján működnek együtt, tevékenységüket összehangolják, figyelembe véve a helyi sajátosságokat.

Iskoláink alaptevékenysége:

ˇ Iskolás korúak általános iskolai oktatása, nevelése

ˇ Évfolyamok száma: 8

ˇ Az iskolás korúak iskolai elemek ismereteket nyújtó, a középfokú oktatásra való felkészítést célzó oktatása.

ˇ A többi tanulóval együtt nevelhető testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd és más fogyatékos tanulók ellátása.

ˇ Fejlesztő foglalkozások szervezése

ˇ Ide tartozik az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól részben vagy egészben felmentett magántanuló beszámoltatása, vizsgáztatása is.

ˇ Általános iskolai napközi otthonos ellátás

ˇ Az általános iskolások tanórán kívüli szervezett foglalkoztatásának, korrepetálásának, az iskolai feladatok elkészítésének segítése

ˇ Hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások szervezése.

Mottó: "Az iskola dolga,

hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."

(Szent-Györgyi Albert)

ISKOLÁINKRÓL

Dusnoki Általános Iskola:

Dusnok_Fajsz Társult ÁMK

Általános Iskola

6353 Dusnok
Köztársaság u. 22.

Telefonszámai: 78/ 501-004, 78/ 501-005

Intézmény beiskolázási körzete: Dusnok község

Kalocsa és Baja között a Vajas nevű folyó partján helyezkedik el a 3.300 fő lélekszámú településünk. Kedvező földrajzi fekvésénél fogva könnyen bekapcsolódhat az ország, a közeli városok vérkeringésébe.

A falu lakóinak többsége horvát eredetű, rác nemzetiségű.

Ezt a nyelvet beszélték emberöltőkön át, magyarul csak az iskolába lépéskor kezdtek tanulni.

Az utolsó években nálunk is felgyorsult az asszimilálódás, s ma már meggyőző munkára van szükség, hogy a szülők gyermekeiket ne írassák ki a nyelvoktatásról.

A falu lakói - a vezetők támogatásával büszkén őrzik hagyományaikat:

Rác-Pünkösd, felnőtt és gyermek tánccsoportok, fafaragás, szövés, a helyi kábel TV adásai

Az életfeltételek javítása, a környezet szépítése is szívügye a helyi önkormányzatnak, és a lakosságnak. Bizonyítja ezt az infrastruktúra fejlődése (gáz, telefon), a virágos utcák, terek, rendezett vízpartok.

Az elmúlt 40 év alatt létesített középületek (iskolák, egészségházak, rendelők, sportpályák) karbantartása milliókat fordít a község.

A gyermekek iskoláztatása mindinkább létkérdés a szülők számára, hiszen egyre bizonytalanabb munkaerőpiacon kell megvalósítani, megtalálni a létfenntartásuk és önmegvalósításuk lehetőségeit és módjait.

Az elbizonytalanodás, az értékválság, a tudás leértékelődése nehéz feladat elé állítja az oktató-nevelő munka folyamatában résztvevőket.

Az iskola épülete a község középpontjában épült 1959-ben. Később került átadásra egy technikai műhely, egy két tantermes (külön álló) épület. 1993-ban központi és helyi erőforrásból bővült a régi iskola 4 tanteremmel, nyelvi labororral és számítógépes szaktanteremmel.

2001-ben újabb két tanteremmel bővült az iskola, melyre nagy szükség volt, ugyanis a szükségtantermek mérete és tájolása nem volt megfelelő. A különálló, két tantermes épületben azóta a könyvtár működik.

A fenntartó üzemelteti az épületben a konyhát, a felnőtteket, menzásokat, napköziseket kiszolgáló ebédlőt.

Iskolánk 8 évfolyammal működő általános iskola.

Az iskolai tanulócsoportok száma (2009.szept.-ben) :

alsó tagozaton: 6

felső tagozaton: 7

napközi otthonban: 1

Jelenleg a következő helyiségek állnak rendelkezésre:

ˇ 12 tanterem

ˇ 1 fizika-kémia-biológia előadó

ˇ 1 nyelvi labor

ˇ 1 számítástechnika terem

ˇ 1 videoterem

ˇ 3 csoportszoba

ˇ 2 technika terem (fiúk és lányok részére)

ˇ tornaterem öltözőkkel

ˇ tornaszoba

ˇ tanári szoba

ˇ irodák

Intézményünk 2002 augusztusától vált Általános Művelődési Központtá, ezért elkészítettük a pedagógiai és művelődési programunkat, melyet a fenntartó a módosításokkal egyetemben elfogadott.

Általános Művelődési Központunk olyan oktatási, nevelési közművelődési intézmény, mely arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Dusnok község lakosságának az oktatáshoz, a művelődéshez kultúrált szórakozáshoz kapcsolódó feltételeit, lehetőségeit.

Pedagógiai és művelődési programunk célja az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják, rendszerbe foglalja egyértelművé és ellenőrizhetővé tegye.

2007. július 1-jétől a Dusnoki Általános Iskola, a Dusnok-Fajsz Társult Általános Művelődési Központ keretei között működik.

Az alaptevékenységek bővítésével a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztését is megvalósítjuk.

Iskolánk, története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.

A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünk nyolc évfolyamos általános iskolaként működik.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a gyermekeknek!

Fajszi Általános Iskola:

Tagintézmény neve, címe:

Dusnok_Fajsz Társult ÁMK

Általános Iskola

6352 Fajsz
Szent István u. 38.

Telefonszámai: 78/ 368-478, 78/ 368-047

Intézmény beiskolázási körzete: Fajsz község

A község és az iskola

Fajsz község Kalocsától 15 km-re, déli irányban terül el a Duna mellett. Az utóbbi években sokat fejlődött az infrastruktúra. A községben magvalósult a gázprogram, a telefonhálózat; kiépült a szennyvízhálózat. A község valamennyi útja betonborítást kapott, az utcák közvilágítása megvalósult. A község lakosságának száma csökkenőben van.

Iskolánk e kis település gyermekeinek általános iskolai oktatását látja el.

Az iskola Fajsz község központi területén helyezkedik el, beton és füvesített udvar veszi körül. A régi és az új szárnyat 1993-ban építették újjá. Az iskola területén épült 1993-ban a sportcsarnok, mely az iskolai sportfoglalkozásokon és testnevelés órákon kívül helyet ad a község felnőtt és ifjúsági sportrendezvényeinek is. Az iskola összkomfortos komfortfokozatú.

Fő feladata:

Korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, melyben figyelembe kell venni az adott közösség, az adott gyermek képességeit.
A képzési idő nyolc év, a képzésben a tanköteles korosztályhoz tartozó 6 - 16 éves gyermekek vesznek részt. Az alaptevékenységek bővítésével a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztését is megvalósítjuk.

A szülőkkel együttműködve végzi nyolc évfolyamos oktatás keretében a középiskolára való felkészítést és az ismeretek elsajátíttatását és fejlesztését. Felzárkóztatja és fejleszti a tanulókat, lehetőséget ad a tehetséges gyermekek kibontakoztatására.

Az iskolai tanulócsoportok száma:

alsó tagozaton: 4

felső tagozaton: 4

napközi otthonban: 1

tanulószoba: 1

Személyi, tárgyi feltételek

A szakos ellátottság jó. A pedagógusok továbbképzése folyamatos, a továbbképzési tervnek megfelelően történik.

Iskolánk felszereltségét tekintve jól felszerelt intézmény.

A tantermek száma 10. Ezek közül 1 számítástechnika tanterem, 1 természetismereti szaktanterem.

Saját tulajdonú külső helyiségek: - Sportcsarnok,

Saját tulajdonú belső helyiségek: -1 nevelői szoba, -2 iroda, -1 szertár, -1 takarítószertár,

-mellékhelyiségek, az iskola területén különálló raktár.

Nem saját tulajdonú, iskola területén elhelyezkedő egyéb helyiségek: Önkormányzat konyhája és ebédlője.

Tanulást elősegítő oktatási eszközök és kellékek beszerzése, pótlása, karbantartása folyamatos.

A finanszírozás az éves költségvetési tárgyaláson kerül megállapításra. A fejlesztést és karbantartást az Önkormányzattal egyeztetett céltámogatás formájában valósul meg.

A pénzügyi források a kötelező tanórai feladatokon kívül a túlórák és szakkörök, korrepetálások, csoportbontások finanszírozására elegendőek.

Az állami normatíván és az önkormányzati költségvetési forráson kívül különféle pályázati támogatásokkal valósítjuk meg fejlesztési elképzeléseinket.

N E V E L É S I P R O G R A M

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

A község felnőtt társadalmának a felnövekvő nemzedékért érzett felelőssége, a tudást, emberi értékeket közvetítő pedagógusok munkája, a szülők támogató segítése biztosíték a tervek megvalósulására.

A iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:

ˇ a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

ˇ a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

ˇ a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

ˇ diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

ˇ minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

ˇ az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

O tanuló és tanuló,

O tanuló és nevelő,

O szülő és nevelő,

O nevelő és nevelő

között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:

ˇ a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

ˇ iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

ˇ az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

ˇ fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,

ˇ szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

ˇ törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

ˇ segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

ˇ törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

ˇ szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:

ˇ rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

ˇ igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,

ˇ nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

ˇ humánus,

ˇ erkölcsös,

ˇ fegyelmezett,

ˇ művelt,

ˇ kötelességtudó,

ˇ érdeklődő, nyitott,

ˇ kreatív, alkotó,

ˇ becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

ˇ képes a problémák érzékelésére és megoldására,

ˇ gyakorlatias,

ˇ képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

ˇ jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

ˇ van elképzelése a jövőjét illetően,

ˇ becsüli a tudást,

ˇ öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ˇ ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

ˇ képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

ˇ tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

ˇ képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

ˇ a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ˇ ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

O nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

O a természet, a környezet értékeit,

O más népek értékeit, hagyományait,

O az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

ˇ a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

ˇ ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

ˇ ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

ˇ ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

ˇ viselkedése udvarias,

ˇ beszéde kulturált,

ˇ társaival együttműködik,

ˇ szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

ˇ képes szeretetet adni és kapni,

ˇ szereti hazáját,

ˇ megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

ˇ szellemileg és testileg egészséges, edzett,

ˇ egészségesen él,

ˇ szeret sportolni, mozogni,

ˇ megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

a.) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

b.) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1.      Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása.

- Hagyományok kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés

- Ösztönzés.

2.      Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek

   bemutatása.

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes

   példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és   csoportos minták kiemelése   a közösségi életből.

3.      Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző

   munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

- Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai:

ˇ minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

ˇ rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek,

ˇ ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

ˇ határozott elképzelésük van saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően.

III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5. A tanulók akarati nevelése.

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése.

Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8. A tanulók munkára nevelése.

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

IV. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ

TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS

SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

a) Hagyományőrző tevékenységek

ˇ Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést, rendezvényeket tartunk a következő alkalmakkor:

ˇ iskolai ünnepség

ˇ tanévnyitó

ˇ karácsonyi műsor

ˇ ballagás

ˇ tanévzáró

ˇ iskolai megemlékezés

ˇ aradi vértanúk emléknapja(október 6.)

ˇ nemzeti ünnep (1956. okt. 23-ai forradalom)

ˇ nemzeti ünnep (1848. márc. 15.)

ˇ hagyományos rendezvények

ˇ mikulás bál

ˇ farsangi bál

ˇ egészség hét

ˇ Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény található A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható.

b) Diákönkormányzat.

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

c) Napközi otthon, tanulószoba.

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. év-folyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik.

d) Diákétkeztetés.

A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

ˇ Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.

ˇ A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvételi elősegítésére heti egy-egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból felkészítő órákat tartunk.

ˇ További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

ˇ A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások.

f) Iskolai sportkör.

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

g) Szakkörök.

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

h) Versenyek, vetélkedő, bemutatók.

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

i) Tanulmányi kirándulások.

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

k) Szabadidős foglalkozások.

A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

l) Iskolai könyvtár.

A tanulók egyéni tanulását, önképzését az iskolai könyvtár segíti.

m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják.

n) Hit- és vallásoktatás.

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

ˇ szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;

ˇ az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

ˇ a felzárkóztató órák;

ˇ a napközi otthon;

ˇ a felzárkóztató foglalkozások;

ˇ a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

ˇ a családlátogatások;

ˇ a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

ˇ az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

ˇ a tehetséggondozó foglalkozások;

ˇ a iskolai sportkör;

ˇ a szakkörök;

ˇ versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

ˇ a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

ˇ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

ˇ a továbbtanulás segítése.

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b) Pedagógusaink feladatai közé tartozik különösen:

ˇ a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

ˇ családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

ˇ a veszélyeztető okok megléte esetén értesítik a gyermekjóléti szolgálatot,

ˇ segítik a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

ˇ a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik

ˇ tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

ˇ fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

ˇ meg kell keresni a problémák okait,

ˇ segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

ˇ jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek

d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

ˇ nevelési tanácsadóval,

ˇ gyermekjóléti szolgálattal,

ˇ családsegítő szolgálattal,

ˇ polgármesteri hivatallal,

ˇ gyermekorvossal,

ˇ továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

ˇ a felzárkóztató foglalkozások,

ˇ a tehetséggondozó foglalkozások,

ˇ az indulási hátrányok csökkentése,

ˇ a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

ˇ a pályaválasztás segítése,

ˇ a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

ˇ egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

ˇ a családi életre történő nevelés,

ˇ a napközis foglalkozások,

ˇ az iskolai étkezési lehetőségek,

ˇ az egészségügyi szűrővizsgálatok,

ˇ a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

ˇ a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

ˇ a szülőkkel való együttműködés,

ˇ tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:

ˇ az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

ˇ a napközi otthon;

ˇ az egyéni foglalkozások;

ˇ a felzárkóztató foglalkozások;

ˇ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

ˇ a továbbtanulás irányítása, segítése.

7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

ˇ az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

ˇ a tehetséggondozó, a felzárkóztató és az egyéni foglalkozások;

ˇ a napközi otthon;

ˇ a diákétkeztetés;

ˇ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

ˇ a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

ˇ a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

ˇ a családlátogatások;

ˇ a továbbtanulás irányítása, segítése;

ˇ a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;

ˇ az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;

ˇ szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

ˇ az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség ülésén az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Családlátogatás.

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

b) Szülői értekezlet.

Feladata:

ˇ a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

ˇ a szülők tájékoztatása

O az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

O az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,

O a helyi tanterv követelményeiről,

O az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

O saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

O a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

O az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

O a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

b) Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

e) Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközöséggel.

VII. Egészségnevelési program

VIII. KörnyezetI nevelési program

(Lásd az 1-es számú mellékletben)

IX. Fogyasztóvédelem

(Lásd a 2-es számú mellékletben)

X. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES,
A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ
ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK
JEGYZÉKE

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz.

I. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

II. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a Funkcionális taneszköz jegyzék alapján tantárgyanként:

A felsoroltakon kívül a pedagógusok által készített számos fali tabló segíti a gyermekek fejlődését.

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):

§ Képek, betűkártyák, szótagkártyák.

§ Hívóképek.

§ Írott és nyomtatott ABC. (falikép)

§ Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép)

§ Írott kis és nagy ABC.

§ Fali tablók:

§ Hangtani ismeretek

§ Szavak alakja, jelentése

§ A szó

§ A mondat

§ Fali táblák:

§ Igék

§ Az igenév

§ A teljes hasonulás

§ Mondat

§ Az állítmány fajtái

§ A jelzők rendszere

§ Ok és célhatározó

§ Helyesírási szabályzat és szótár

Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):

§ Űrmértékek (cl, dl, l).

§ Demonstrációs óra.

§ Számkártyák (1-1000-ig).

§ Helyiérték-táblázat.

§ Kéttányéros mérleg és súlysorozat.

§ Hőmérő.

§ Színes rudak.

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Az idő (oktatótábla).

§ Iskolai iránytű.

§ Magyarország domborzati térképe.

§ Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel.

§ Szobai hőmérő.

§ Borszeszégő.

§ Földgömb.

§ Homokasztal.

§ Ásványok.

§ Magyar nemzet jelképei (falitabló)

§ Testünk (videofilm).

§ Közlekedés szabályai (videofilm).

§ Nagyító.

§ Szűrőpapír.

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.

§ Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Olló, kés, vonalzó (40 db).

§ Mintázó eszközök (20 db).

§ Építőkocka (fa).

§ Szövőkeret (30 db).

§ Csiszolópapír.

Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Síp.

§ Gumilabda (20 db).

§ Babzsák (20 db).

§ Ugrókötél (20 db).

§ Kislabda (20 db).

§ Tornapad (3 db).

§ Tornazsámolyok (6 db).

§ Medicinlabda (10 db).

§ Karika (20 db).

§ Jelzőszalagok (10 db).

§ Ugrószekrény (1 db).

§ Dobbantó (1 db).

§ Tornaszőnyeg (4 db).

§ Bordásfal (10 db).

§ Mászókötél (5 db).

§ Mérőszalag (1 db).

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).

§ Írói arcképsorozat (3 db).

§ Magyar értelmező szótár (3 db).

§ Szinonima szótár (1 db).

§ Helyesírási tanácsadó szótár (4 db).

§ Életrajzi lexikon (5 db).

§ Helyesírási szabályzat és szótár (4 db).

§ Hanganyag (hangkazetta, CD):

§ Arany: A walesi bárdok.

§ Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték).

§ Megzenésített versek.

§ Videofilmek:

§ A Pál utcai fiúk (film).

§ Arany: A walesi bárdok.

§ Lúdas Matyi (rajzfilm).

§ Egri csillagok (film).

§ A kőszívű ember fiai (film).

§ Légy jó mindhalálig (film).

§ Könyv:

§ O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (1 db).

§ Fali tablók:

§ Hangtan.

§ A teljes hasonulás.

§ Jelentéstan.

§ Szótan.

§ A szófajok.

§ Jelentés.

§ Szerkezet.

§ Mondattan.

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Falitérkép:

§ Az ókori Görögország.

§ A Római Birodalom.

§ Bibliai országok - Pál apostol utazásai.

§ A magyar népvándorlás és a honfoglalás.

§ A Föld népei a XIV-XV. században.

§ Magyarország 1526-1606.

§ Magyarország népei a XVIII. század végén.

§ A Föld népei a XVI-XVIII. században.

§ Az 1848/49-es szabadságharc.

§ Európa az I. világháború idején.

§ Európa a II. világháború idején.

§ Hazánk felszabadulása.

§ Videokazetta:

§ Honfoglalás, államalapítás.

§ Élet a középkori Európában.

§ Rákóczi szabadságharca.

§ A II. világháború.

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Team 1., Team 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztköny)

§ My English Book 6. o. (tankönyv, munkafüzet, CD, tesztkönyv)

§ Képkártyák

§ Szó- és mondatkártyák

§ Szótárak

§ DVD: This is Britain (Level 1)

§ Nyelvi számítógépes program: Angol nyelvstúdó

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta).

§ Tematikus képek.

§ ABC kártya (betűkártyák).

§ A névelő (falitabló).

§ Gyenge ige ragozása (falitabló)

§ A névelő (falitabló)

§ Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).

§ Erős ige ragozása (falitabló).

§ A személyes névmás (falitabló).

§ A személyes névmás ragozása (falitabló).

§ A főnév ragozása (falitabló).

§ Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).

§ Satzbaunplane (falitabló)

§ Verbformen im Deutschen (falitabló)

§ Magyar-Német szótárak

§ Német-Magyar szótárak

§ Német Tanári Kincsestár

§ Hangkazetták: Infos aus Deutschland, Hogyan mondjuk németül

§ Start I. tankönyv, munkafüzet, hangkazetta

§ Tematikus képek.

§ Hangkazetták.

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Táblai körző fa (2 db).

§ Táblai vonalzó 45⁰-os fából (5 db).

§ Táblai vonalzó 60⁰-os fából (5 db).

§ Táblai szögmérő fából (5 db).

§ Méterrúd fából (5 db).

§ Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia)

§ Oszthatósági szabályok (falikép).

§ Százalékszámítás (falikép).

§ Kétkaros mérleg és súlysorozat.

§ Hatványozás azonosságai (falikép).

§ Halmazok (falikép).

§ Műanyag henger.

§ Műanyag kúp.

§ Műanyag gúla.

§ Műanyag hasáb.

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Terepasztal.

§ 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához.

§ 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához.

§ Kőzetgyűjtemény.

§ 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat.

§ Hőmérő (15 db).

§ Iránytű (15 db).

§ Térképjelek.

§ Magyarország térképe (falitérkép).

§ A Föld éghajlata (falikép).

§ A Föld természetes növényzete (falikép).

§ A Föld domborzata (falitérkép).

§ Földgömb (10 db).

§ Tellúrium.

§ A Föld felszíne (dombortérkép).

§ A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép).

§ A Föld forgása és keringése (falikép).

§ Afrika domborzata és vizei (falitérkép).

§ Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép).

§ Afrika domborzata (falitérkép).

§ Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép).

§ Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép).

§ Ázsia domborzata és vizei (falitérkép).

§ Európa domborzata és vizei (falitérkép).

§ Európa országai (falitérkép).

§ Észak-Európa (falitérkép).

§ Kelet-Európa (falitérkép).

§ Ázsia domborzata (falitérkép).

§ Közép Európa (falitérkép).

§ A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).

§ Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db).

§ Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db).

A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Bonctű.

§ Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához.

§ Kézi nagyító (15 db).

§ Metszettároló.

§ Mikroszkópizáló.

§ Lámpa.

§ Mikroszkóp.

§ Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák).

§ Emberi csontváz.

§ Csípőcsont.

§ Csövescsont.

§ Koponya.

§ Emberi torzó.

§ Lapos és csöves csont metszete.

§ Emberi nyelv fogakkal (modell).

§ Szív-modell.

§ Vese (metszet).

§ Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla).

§ Szem (modell).

§ Hallás és egyensúly szerv (modell).

§ Emberi fejmetszet.

§ Fül (modell)43

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Videofilmek:

§ Az élelem

§ Alapvető élelmiszerek

§ A dohányzás és az egészség

§ Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol

§ Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Kémcső (50 db).

§ Főzőpohár (25 db).

§ Óraüveg (10 db).

§ Borszeszégő (10 db).

§ Kémcsőfogó (10 db).

§ Vasháromláb (8 db).

§ Azbesztháló (8 db).

§ Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).

§ Pálcika modell (1 garnitúra).

§ Falitáblók:

§ Atomok elektronvonzó képessége

§ Fémek jellemerősségi sora

§ Periodusos rendszer

§ Elektronhéjak kiépülése

§ Videokazetták:

§ Ismeretlen ismerős a víz

§ A fémek általános jellemzése

§ A víz

§ Az élet elemei

§ Levegő, tenger, kőzet

§ A víz egy csodálatos nyersanyag

§ A konyhasó

§ A magyar ezüst, az alumínium

§ Az év féme a vas

§ Szabadon és kötve

§ Atom és molekula

§ Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Pianíno.

§ A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen.

§ Videofilmek:

§ Jeles napok népszokásai.

§ Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök.

A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

§ Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák.

§ Táblai körző (fém hegyű).

§ 60⁰-os táblai vonalzó.

§ 45⁰-os táblai vonalzó.

§ 100 cm-es táblai vonalzó.

§ Táblai szögmérő.

562912	Óvodai intézményi étkeztetés
562913	Iskolai intézményi étkeztetés
561000	Éttermi, mozgó vendéglátás
562917	Munkahelyi (vendéglátás) étkeztetés
851011	Óvodai nevelés,ellátás
851012	Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése,ellátása
851013	Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés ellátás
852011	Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,oktatása(1-4.évf.)
852012	Sajátos nevelési igényű általános iskolás tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása(1-4. évf.)
852013	Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évf.)
852021	Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évf.)
852022	Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszeres nevelése, oktatása(5-8. évf.)
852023	Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatása, nevelése(5-8. évf.)
855911	Általános iskolai napközi otthoni nevelés
855912	Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
889101	Bölcsődei ellátás
910501	Közművelődési tev. és támogatások
910123	Könyvtári szolgáltatások
931204	Iskolai,diáksport-tevékenység és támogatása